A rendszeres fizikai aktivitás ma már nem csupán az egészséges életmód egyik alappillére, hanem tudományosan igazolt, bizonyítékokon alapuló eszköz számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. Az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgás kedvezően befolyásolja többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszervi problémák, valamint számos mentális egészségügyi kórkép kimenetelét. Mindezek ellenére a fizikai inaktivitás továbbra is a vezető népegészségügyi kockázati tényezők közé tartozik.
Az MDT szerint különösen fontos, hogy a súlyos vagy visszatérő panaszokkal élők bőrgyógyászhoz forduljanak, és tájékozódjanak a centrumellátás lehetőségéről.
A génszerkesztés embriókban elvileg lehetőséget adhatna arra, hogy a súlyos genetikai betegségeket hordozó szülők egészséges gyermeket vállalhassanak, ám a módszer még nem biztonságos.
A szakkádok nem csupán a tekintet irányítását szolgálják, hanem aktív vizuális szűrőként működnek, és a térbeli frekvenciák alapján válogatják meg, mely információ válik hangsúlyossá az észlelésben.
A Szentágothai Díjat Dr. Kemenesi Gábor, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója, a Junior Szentágothai Díjat pedig Dr. Kapocsi-Kurdi Csilla, a Molekuláris medicina kutatócsoport tudományos munkatársa vehette át.
A balul sikerült kísérletek története ma is számos kérdést felvet arról, hogy mennyire befolyásolhatják az etikai megfontolások az orvosi kutatásokat, közli a Qubit.
A korai életkorban bevitt rostok mikrobiomra gyakorolt hatásának pontosabb megértése segíthet olyan étrendi ajánlások kidolgozásában, amelyek az egészséges bélflóra kifejlődését segítik elő.