Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

A finanszírozási kihívásokról és a humánerőforrás-hiányról is beszélt Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió műsorában.

Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.

35 egészségügyi szakember vehetett át rangos elismerést a MESZK XIII. Szakdolgozói Tudományos Kongresszusán Siófokon.

Magyarország a  szaktudással és a hatalmas egészségügyi adatvagyon hatékony kihasználásával szerezhet versenyelőnyt.

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

A világnak nincsen szüksége olyan MI-re, amely leértékeli az emberiséget, ellenkezőleg, bölcsesség vezette emberi intelligenciára van szüksége, mondta XIV. Leó pápa.

Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen alkalmaznak egy új, fagyasztáson alapuló technológiát a pitvarfibrilláció katéteres kezelésére.

A PwC Magyarország reprezentatív piackutatása szerint a felhasználók bíznak a központi platformokban, de a rendszerszintű hatékonyságot gátolja az egységes betegút hiánya.