A forró éjszakák megnehezíthetik az elalvást, növelik az éjszakai felébredést, így kevésbé vagyunk kipihentek. Ennek egyik oka a termoreguláció.

A dohányzásmentes világnapon arra hívták fel a figyelmet, hogy az új nikotintermékhez köthető  marketingtevékenység komoly kockázatokat rejt.

Tóth Dezső egyetemi docens kapta idén a Kardos Géza-emlékérmet a magyar sebészet fejlesztésében végzett úttörő munkája elismeréseként.

A szomatikus tünetek jelentette betegségterhet a sclerosis multiplexes betegek körében az átlagpopulációnál jóval gyakrabban előforduló depresszió tovább növeli.

Tíz, agykárosodást szenvedett újszülöttnek adtak be speciális módszerrel anyatejet az orrjáratokon keresztül 2024 decembere és 2025 februárja között a Semmelweis Egyetemen.

Az ellátás során gyakran találkozhatunk olyan betegekkel, akik a jól ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le valamilyen okból a dohányzásról. Bár továbbra is a hagyományos cigaretta a legelterjedtebb, ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbé válnak az alternatív, dohány- és/vagy nikotintartalmú termékek. Ebben a környezetben az egészségügyi tanácsadásban egyre fontosabb kérdés, hogy ezek az alternatívák valóban mérséklik-e a toxikus anyagoknak való kitettséget, és hogy a vonatkozó bizonyítékok miként kommunikálhatók felelősen az érintettek felé.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Újabb neves magyar kutató csatlakozik az Élvonal Alapítványhoz, a Wolf-díjas Roska Botond neurobiológus, látáskutató.

Meglepő tanulsággal szolgált egy, a Nature-ben most megjelent nemzetközi kutatás: közel ötszáz elemző ugyanazt az adatállományt vizsgálva gyakran eltérő következtetésekre jutott.