Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Elsőként a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban, Kecskeméten alkalmazták az új típusú, életmentő véralvadékoldó gyógyszert.

A Semmelweis Egyetem hat karán és Doktori Iskolájában mintegy 4400 új hallgatóval kezdődött meg a 2026/27-es tanév.

A robottechnikai eszközök nem csodaszerek, de olyan betegek esetén eredményesek lehetnek, ahol a hagyományos gyógytorna segítségével kisebb az esélye a járás és önellátás elérésének.

Kedden 12 órától bárki megnézheti, mennyi idő alatt ér ki a mentő a különböző sürgősségi besorolású esetekhez, ám a rendszer elé állított legfontosabb célhoz egyelőre nem társul sem határidő, sem köztes teljesítményelvárás.

A táplálásterápia a neurológiai betegek komplex ellátásának alapvető része, amely magában foglalja a tápláltsági állapot rendszeres felmérését, a személyre szabott dietoterápiát és szükség esetén az enterális táplálást.

Az irányelvek a béta-blokkolók alkalmazását kiemelten támogatják az emelkedett nyugalmi pulzusszámú (>80 ütés/perc) betegeknél, mivel a magas nyugalmi pulzusszám a szimpatikus túlműködés jele, amely a kedvezőtlen szívizom-átépülés fontos mozgatórugója magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén. 

A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei révén rokkantságot, korai halálozást okozó betegség. Az egyre növekvő számú cukorbeteg komplex ellátásában egyre nagyobb felelősség hárul a háziorvosi praxisokra. 

Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen alkalmaznak egy új, fagyasztáson alapuló technológiát a pitvarfibrilláció katéteres kezelésére.