A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

Valójában az elhízás számos kóros állapothoz és a mortalitás emelkedéséhez kapcsolódik. Közelebbről, a túlsúly és az elhízás jól ismert rizikófaktorok számos gasztrointesztinális (GI) betegségben, mint a funkcionális GI betegségek, a gyulladásos bélbetegségek (IBD), a hasnyálmirigy-gyulladás és a GI rák.

Az életmódorvoslás az orvostudomány az életmóddal összefüggő krónikus betegségek gyógyításával, megelőzésével és kutatásával foglalkozó, rendkívül holisztikus szemléletű területe, amely nagymértékben támaszkodik a beteg aktivitására és együttműködésére – derült ki a IV. Életmódorvosi Konferencián.

Az élelmi rostok és a „jó” bélbaktériumok önmagukban is kedvezően befolyásolják a bélrendszer egészségét. Kevésbé ismert az a tény, a bélbaktériumok is „szeretik” a rostban gazdag ételeket, így a bél mikrobiomja szempontjából sem mindegy, mennyi rostot fogyasztunk.

Az 2020-as évnek mindannyian új tervekkel futunk neki, ennek gyakran része az egészséges táplálkozás, az új étrend.

Napi 25-29 gramm rostbevitellel számos krónikus kórkép incidenciája csökkenthető lenne. A fejlett országok lakosságának a rostfogyasztása ennél kevesebb.

Magyarországon – a legutóbbi reprezentatív táplálkozási felmérés szerint – sem a nők, sem a férfiak nem fogyasztanak elegendő rostot.