Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

Számos tanulmány adatainak gépi tanulásos feldolgozásával sikerült azonosítani azokat a baktériumtípusokat, amelyek a Parkinson-kórral asszociálhatók.

Egy kiterjedt irodalmi áttekintés szerint látszanak ugyan bizonyos előnyei a bioélelmiszerek fogyasztásának, de az ok-okozati összefüggés egyelőre nem bizonyítható.

A vizsgálat egyértelmű kapcsolatot talált a lizoszomális funkciót végző gének és a peszticid-expozíció között a Parkinson-kór kockázatának mértékében. A tanulmány, amely 757 beteg genetikáját vizsgálta, felfedezte, hogy a kimutatott variációk 72%-a a lizoszomális funkcióban szerepet játszó génekben jelent meg.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Társadalmi, gazdasági, szociális és emberi jelentősége folyamatosan növekszik. A betegszám rohamos emelkedése figyelmeztet arra, hogy a jövőben másképpen kell megítélnünk ezt a betegséget.

Az idei Víz világnapján két olyan fontos területre szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek komoly környezetvédelmi kihívást jelentenek.

Az idei Víz világnapján két olyan fontos területre szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek komoly környezetvédelmi kihívást jelentenek.

Egy nagyszabású tanulmány szerint a környezet vegyi szennyezése felerősíti a globális elhízást – számol be a The Guardian nyomán a Portfolio.

A táplálkozás alapvető szerepet játszik számos betegség, így az allergiák kialakulásában is. Az ételallergének elsődlegesen a tápcsatornán keresztül jutnak be, és gyakran az allergia megnyilvánulási helyét is képezik.

Az agyi fejlődési zavarok, köztük az autizmus előfordulása elmúlt évtizedben megfigyelhető növekedésének hátterében legalábbis részben a pajzsmirigy hormonháztartását megzavaró kemikáliák állnak.