Az új transzlációs központ létrejöttével párhuzamosan a Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján új szakmai vezetőket neveztek ki.

A metabolikus szindróma elnevezés specifikus kardiovaszkuláris rizikófaktorok olyan halmozódását jelenti, melyek patofiziológiai háttere az inzulinrezisztenciával hozható összefüggésbe. Pontos patomechanizmusa továbbra is tisztázatlan, azonban az inzulinrezisztencia és a centrális elhízás központi szerepe egyértelmű.

Hatékonyabb daganatellenes terápiák kifejlesztését is segítheti a sejtfunkciók szabályozásában alapvető speciális fehérjére irányuló alapkutatás.

A Science Translational Medicine folyóiratban megjelent cikk fő megállapítása, hogy az oktadekaneuropeptid (ODN) képes csökkenteni az étvágyat és javítani a glükózkontrollt anélkül, hogy hányingert vagy hányást okozna.

Az obezitás progresszív, pandémiás méreteket öltő, gyakran többszörös recidívát mutató, potenciálisan gyógyíthatatlan betegség, amelynek számos következménye van. Rontja az életminőséget és a várható élettartamot, napjainkra az egyik legjelentősebb közegészségügyi problémává vált.

Az izraeli háborús körülmények közepette született meg a bioengineerált bőr, ami felgyorsíthatja az égési sérülések gyógyulását, írja a hirado.hu.

Számos szolid tumor esetében a korai tumorzsugorodás előre jelzi a kezelésre adott válasz tartósságát. Nem világos, hogy ez a helyzet a peptidreceptor radionuklid terápiával (PRRT) kezelt neuroendokrin tumorok esetében is így van-e. Ennek megállapításához a szerzők az előrehaladott, jól differenciált, középbél-eredetű NET-ek kezelésére szolgáló [¹⁷⁷Lu]Lu-DOTA-TATE (a továbbiakban: ¹⁷⁷Lu-DOTATATE) kezelést értékelő fázis III. NETTER-1 klinikai vizsgálat adatait használták fel azt elemezve, hogy vajon az objektív tumorméret-csökkenés összefügg-e a progressziómentes túlélés (PFS) és a teljes túlélés (OS) időtartamával.

A 2025-ös Kanadai Neurológiai Tudományos Kongresszuson elhangzottak szerint nem kell elhalasztanunk a várandósok migrénjének kezelését, írja az OTSZ Online.

A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán. 

Nemcsak a tumor genetikai jellemzői, hanem az adott beteg génállománya is fontos a kezelés megválasztása során.