A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.

Az anaemia a vörösvértesteknek vagy a hemoglobinnak a károsodása, elégtelensége, mely a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenéséhez vezet. A WHO definíciója szerint anaemiáról beszélünk, amennyiben a hemoglobin férfiaknál 130 g/l, nem terhes nőknél 120 g/l alatti. Fontos hangsúlyozni, hogy mindig tünet, nem önálló diagnózis, a kiváltó ok megkeresése nélkül megfelelő terápia nem létezik.

A virus fertőzések következtében kialakult neuropátiás (NP) fájdalmak a szomato-szenzoros idegrendszer károsodása következtében fellépő neuropátiás fájdalmak nagy, heterogén csoportjába tartoznak, melyek lehetnek akutak és krónikusak, érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert vagy mindkettőt. 

Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.

A legtöbb nő számára a menstruáció elmaradása nem jelent különösebb problémát, azonban a hormontermelés megszűnése számos nehezen elviselhető tünet jelentkezésével is járhat.

A krónikus koszorúér-szindrómában szenvedő betegeknél az antianginás gyógyszeres kezelés célja a tünetek enyhítése, a megfelelő tolerálhatóság és a beteg együttműködésének biztosítása. Az antianginás szerek kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni.

Az akut posztoperatív fájdalom kezelése alapvető fontosságú a megfelelő és kellően kíméletes posztoperatív ellátás szempontjából.

A Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy ritka, heterogén etiológiájú, gyermekkori indulású epilepsziabetegség. A rohamok kezelését a terápiarezisztencia, a következményes kognitív hanyatlás, valamint az egységes terápiás elvek hiánya is nehezíti.

A rosacea egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, mely elsősorban az arc bőrét érinti. Összességében a populáció körülbelül 10%-ánál fordul elő. Leggyakrabban 35 és 50 év közötti nőknél jelentkezik, elsődlegesen fehér bőrű egyéneknél.