A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

Egészen a közelmúltig célszervkárosodásoknak neveztük a magas vérnyomás okozta szervi eltéréseket, újabban hypertonia mediálta szervkárosodásoknak hívják őket. (Érdekesség, hogy az egészen friss amerikai hypertoniaajánlás még mindig célszervkárosodást használ a szövődmények megnevezésére – target organ damage).

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

Kárpáti István egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ belgyógyász-nefrológus szakorvosa vette át a Magyar Nephrologiai Társaság vezetését.

A vesebetegek ellátása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik Magyarországon. A Telex betegekkel, nővérrel és orvossal is beszélgetett.

A hipertónia megfelelő, irányelvek mentén történő ellátása – beleértve a felismerést (diagnózist) és a terápiát (célérték elérés) is – világszerte megoldatlan kérdés.

Csontvelő-transzplantáción átesett és súlyos állapotú, kemoterápiás kezelésben részesülő kiskorúaknak hoztak létre csíramentes kórtermeket a Heim Pálban.

Új, digitális röntgenberendezéssel gazdagodott a pécsi Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum.

Olcsó és egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, korai stádiumban a rendelkezésre álló gyógyszerekkel jól kezelhető, ám a krónikus vesebetegek 70 százaléka mégis „az utcáról esik be” a dialízis programba – derült ki a vese világnapi konszenzuskonferencián.

Tudományetikai szempontra hívja fel a figyelmet Álmos Péter, a MOK elnöke egy rákstatisztikai kutatással kapcsolatban, közli a hvg.hu.