Egy előre tervezett epehólyagműtét körül kialakult szervezési nehézségek ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire megnehezíti a betegek sorsát a kórházi kapacitáshiány, írta a Népszava.

Alig maradna hepatológiai beteg, ha egészségesen élnénk – vallja Vitális Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Klinikájának adjunktusa, akivel nemcsak a népbetegségnek számító zsírmájról beszélgettünk, hanem a hazai egészségügyet fojtogató problémákról is.

Tovább csökkent a működő kórházi ágyak száma Magyarországon, ugyanakkor javult az ágyak kihasználtsága, nőtt az egynapos ellátások száma és tovább csökkent a kórházi halálozási arány, írja a Pénzcentrum.

Nemcsak a legújabb uro-onkológiai határterületeket és a hazai integrációs törekvéseket vették górcső alá a minap III. Kék Golyó Palliatív Napon, hanem rávilágítottak arra is, hogy az életvégi tervezés és a tüneti terápia nem a gyógyítás feladása, hanem a legmagasabb szintű betegközpontú gondoskodás.

Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik.

A HVG megszerezte a BCG stratégiai átalakítási javaslatait tartalmazó dokumentumot, amit az Orbán-kormány közpénzből kifizetett, majd eltitkolt.

Kóka János, a Doktor24 alapító tulajdonosa, korábbi gazdasági miniszter a Weborvoson elemzi az idei év válaszútjait és globális megatrendjeit.

2025 a magyar egészségügyben nem a várt strukturális áttörésről, hanem egy kettős folyamatról maradt emlékezetes, írja a Népszava.

Egy kiszivárgott belső levél szerint szinte minden orvos távozott a Szent Imre kórház sürgősségi osztályáról, az intézmény cáfol, közli az ATV.

Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?