A génszerkesztés embriókban elvileg lehetőséget adhatna arra, hogy a súlyos genetikai betegségeket hordozó szülők egészséges gyermeket vállalhassanak, ám a módszer még nem biztonságos.
A korai életkorban bevitt rostok mikrobiomra gyakorolt hatásának pontosabb megértése segíthet olyan étrendi ajánlások kidolgozásában, amelyek az egészséges bélflóra kifejlődését segítik elő.
A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.
A gyermekorvosok fogorvosokkal való szoros együttműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy a szájápolás már az első fogak előtörését megelőzően a mindennapok része legyen. Mindez – vizsgálatokkal alátámasztott módon – kedvezőbb klinikai kimeneteket és alacsonyabb költségvonzatot eredményez a fogszuvasodás vonatkozásában is.
A mitochondriális medicina a mitochondriális működészavarok felismerésével, molekuláris diagnosztikájával és komplex kezelésével foglalkozó, gyorsan fejlődő terület.
Idén a K&H gyógyvarázs műszerbeszerzési pályázata a gyermek háziorvosok, vegyes praxisú háziorvosok és mentőszolgálatok mellett már a gyermekek számára egészségügyi vagy fejlesztő ellátást nyújtó szervezetek előtt is nyitva áll.