A gyermekek képernyőidejének csökkentését célzó országos konferencia egyedülálló fórumot teremtett a szakmai párbeszédre és tapasztalatcserére.

Közös kutatásokkal, tudományos konferenciákkal és edukációs kampányokkal lépnek fel a gyermekek túl korai és túlzott mértékű digitáliseszköz-használata, illetve annak káros hatásai ellen.

Az idei világnapon arra hívják fel a figyelmet, hogy a rövidlátás és szövődményei olyan gyakorivá váltak, hogy betegségként, nem pedig hibaként kell kezelni.

Az SM-betegeket gyakran vádolják meg azzal, hogy lusták, pedig esetükben idegrendszeri okai vannak a kóros fáradékonyságnak – hangzott el az Országos SM Napon.

Nagyon világos az összefüggés a képernyőhasználati idő és az elhízás között, mondta Velkey György az InfoRádió Aréna című műsorában.

Rengeteg család vesztette el a kontrollt gyermeke képernyőideje felett és a helyzet egyre súlyosabb.

A kutatás a Karancskesziben élő 0–5 éves korú gyermekek és szüleik okoseszköz- használati szokásait méri fel. Az eredmények alapján az okoseszköz-használat a településen is problémás, amely a szülő–gyermek kapcsolatot és a szülő önértékelését is negatívan befolyásolja.

A tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás kockázata – derül ki az SE tanulmányából.

Több időt töltenek a gyermekek képernyő előtt egy nap, mint amennyit játékkal, sportolással, tanulással és a családjukkal együttvéve.

A látásproblémák jelentős része kezelhető vagy megelőzhető, mégis magas a velük élők száma. Mit mutatnak az adatok globális és hazai szinten?