Az ELTE és az Arizonai Egyetem kutatói tárták fel, hogyan kódolja az agy a társadalmi hierarchiát, és miként befolyásolja ez a vizuális figyelmet.

A közelmúltban több nagyszabású tanulmány is vizsgálta a digitális eszközhasználat és a kiskorúak egészségi állapota közötti korrelációt, írja a Portfolio.

A Wigner központ kutatói írtak le azt az újfajta, AI-alapú látórendszer-modellt, ami a gépi látási rendszereket is megbízhatóbbá teheti.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

Simor Péter és Németh Dezső, az ELTE PPK kutatói nemzetközi kollaborációban vizsgálták az elmerengés és az információfeldolgozás kapcsolatát.

A cerebrovaszkuláris kórképek, beleértve az agyiér-katasztrófát, azaz stroke-ot is, az egyik leggyakoribb, rokkantságot okozó kórállapotot jelentik. A laikusok által leginkább ismert bénulásos tünetek mellett e betegségek gyakran szellemi hanyatláshoz is vezetnek, mely szintén jelentős terhet ró a gondozást végzőkre.

Társlapunk, a HRPOWER programjának jelmondata idén: Kreatív Z generációval a fenntartható, digitális, nyitott vállalati kultúráért.

17 hazai SM-szakértő által kialakított, 8 pontból álló konszenzusajánlást fogadtak el a hullámzó kórformájú (relapszáló-remittáló) SM kezeléséről.

Kutatók az eClinicalMedicine folyóiratban megjelent cikkükben publikálták vizsgálatuk eredményét, amelyben hosszú vagy poszt-Covid szindrómában szenvedő emberek szellemi teljesítményét értékelték.

Az InfoStart szerint már napi 6-9 perc energikus mozgással töltött idő is jobb kognitív eredményeket hoz a mérsékelt fizikai aktivitást végzőkénél.