Ez a cikk a mielodiszpláziás betegek felismerésének és hematológushoz irányitásának elősegitése céljából született. A mielodiszplázia kezelési lehetőségei jelentősen bővültek az utóbbi évtizedben és ennek következtében javultak a betegek életkilátásai. Továbbá az anémia kivizsgálásának egyszerűségére kivánom felhivni a figyelmet és igyekszem jelezni azokat a pontokat, ahol a hematológusok készséggel bekapcsolódnak a beteg kivizsgálásába és ellátásába. 

Az anaemia a vörösvértesteknek vagy a hemoglobinnak a károsodása, elégtelensége, mely a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenéséhez vezet. A WHO definíciója szerint anaemiáról beszélünk, amennyiben a hemoglobin férfiaknál 130 g/l, nem terhes nőknél 120 g/l alatti. Fontos hangsúlyozni, hogy mindig tünet, nem önálló diagnózis, a kiváltó ok megkeresése nélkül megfelelő terápia nem létezik.

Magyarországon a transzfúziós tevékenység jogi szabályozását az Európai Uniós direktívákkal összhangban a 3/2005. EüM rendelet írja le, ennek értelmében a vérkészítmények felhasználásának részletes szabályozását az Országos Véradó Szolgálat (OVSZ) által kiadott a Transzfúziós Szabályzattartalmazza, ezek ismerete, betartása a transzfúziós tevékenység során kötelező.

Az anémia a vörösvérsejt-tömeg arányának csökkenéseként definiálható. A vörösvérsejtek számának csökkenése vérvesztés, fokozott vörösvérsejt-pusztulás, vagy csökkent vörösvérsejt-képződés következménye lehet.

Németh Norbert, a DE Sebészeti Műtéttani Tanszék professzora vehette át a haemorheologia rangos szakmai díját, a Mátrai Árpád Emlékérmet.

Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.

A gyermekreumatológiai betegségek közül a leggyakoribb krónikus gyulladásos kórkép, a Juvenilis Idiopathiás Arthritis (JIA), amelynek értelmezését patomechanizmusának mélyebb megértése, valamint a képalkotó diagnosztikai módszerek fejlődése új alapokra helyezte.

A CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók egyre szélesebb körben alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók az onkológiában. Alkalmazásukkal igen tartós és kifejezett javulást tapasztalunk a túlélési mutatókban. Mellékhatásukként autoimmun betegségek is megjelenhetnek, melyek miatt a mellékhatás-menedzsmentben szemléletváltásra volt szükség.

Miközben a klinikumban óriási előrelépést vont maga után a technológiai fejlődés, a hazai népegészségügyi rendszerről ugyanez már nem mondható el az intézményi struktúra folyamatos leépítése miatt.

A szerző a szisztémás autoimmun kórképek és a daganatok összefüggéseit, valamint kapcsolatukat tárgyalja.