A szenátus csütörtöki ülésén lemondott Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora – értesült a MedicalOnline, amely információnkat időközben az egyetem által kiadott közleményében az érintett maga is megerősítette. A hírre reagált a miniszterelnök és Hegedűs Zsolt is.
Az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársai egy, az Indexhez eljuttatott dolgozói levélben számoltak be a szervezeten belüli kedvezőtlen folyamatokról.
A gyógyszer árán és a kórház anyagi helyzetén is múlhatna, hogy egy beteg hozzájuthat-e az egyedi méltányossággal támogatott kezeléshez – derül ki az egészségügyi tárca által társadalmi vitára bocsátott törvénytervezetből, írja a Népszabadság.
A krónikus vesebetegség (CKD) napjaink egyik legjelentősebb, mégis súlyosan aluldiagnosztizált népbetegsége. A fenntartható egészségügyi ellátás érdekében a hangsúlynak a proaktív szűrésre és a korai kombinált terápiára kell áthelyeződnie.
Az Irányító Testület – a kormányzat javaslatára Stipsicz Andrást, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet eddigi főigazgatóját választotta a HUN-REN elnökévé a vezetői pozíció pályázat útján történő betöltéséig.
Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
Az ellenőrzési, finanszírozási és vezetői rendszer átalakításának részleteiről is beszélt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség XXXVIII. Kongresszusának második napján, csütörtökön, Siófokon. Az egy órás miniszteri expozé után újabb egy órában válaszolt a kérdésekre.
Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.