A Gélisse és munkatársai által készített történeti áttekintés azt mutatja be, hogyan vált a Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy kezdetben főként EEG-alapon azonosított jelenségből napjainkra jól körülírható, elektro-klinikai epilepszia-szindrómává. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, elesésekkel és fejlődési/kognitív romlással társuló gyermekkori epilepszia fogalma már a 18–19. századi klinikai leírásokban megjelent (pl. gyakori „drop attack”-szerű események), azonban az LGS valódi karakterizálását az EEG korszaka tette lehetővé.
Kínai kutatók eredményei szerint az interferon-gamma emelkedett szintje szoros kapcsolatban áll a szisztémás gyulladással és az agyi mikroglia gyulladásos génexpressziós mintázataival, valamint hozzájárulhat a káros mikroglia‑fenotípusok terjedéséhez.
A gombafertőzések előfordulása növekvő tendenciát mutat a világon, melyben szerepet játszik az immunszuppresszív betegségek és kezelések növekvő száma is. Klinikailag rendkívül változatos formában jelenhetnek meg a beteg immunstátusának függvényében. A betegség korai felismerése, a megfelelő diagnosztika használata és az adekvát terápia alkalmazása elengedhetetlen a hatékony kezeléshez.
Az iLDS módszer új megvilágításba helyezi, miként formálják a szelekciós erők a bélmikrobiomot, és hogyan alkalmazkodnak a bélbaktériumok a környezeti hatásokhoz és a gazdaszervezet sajátosságaihoz.
A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.
Bár az új kritériumok ígéretes érzékenységet és specificitást mutattak az első fázisú adatok alapján, további érvényességi vizsgálatok szükségesek a megbízhatóságuk megerősítéséhez.
Az Európai Gyermekneurológiai Társaság Münchenben rendezte meg kongresszusát 2025. július 8-12. között. A tudományos összejövetelen több mint 2000 gyermekneurológia iránt érdeklődő szakember vett részt.
ACEASEFIRE randomizált, kontrollált vizsgálat másodlagos elemzése az e-cigaretta- és dohányhevítőrendszer (HTP) maximális oxigénfelvételre gyakorolt hatását értékelte, amely a kardiovaszkuláris fittség egyik kulcsfontosságú mutatója.
Mendeli randomizáció módszerével vizsgálták, hogy a vegetáriánus, a gluténmentes és az alacsony kalóriatartalmú étrend milyen ok-okozati összefüggésben állhat a leggyakoribb gyulladásos bőrbetegségekkel.
Mivel az előrehaladott stádiumú vagy a kiújult eseteknél a kemoterápia eredményessége korlátozott, nagy várakozás övezte a biológiai terápiák bevezetését, amelyek az elmúlt 10-15 évben fokozatosan bekerültek az ellátási protokollokba.