A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

A kórházak gazdálkodásáról szóló viták többnyire a nagy számokról szólnak, hogy mekkora az egészségügy részesedése a GDP-ből, elegendő-e a finanszírozás, mekkora az intézmények adósságállománya, mennyivel kellene emelni a HBCS forintértékét és a béreket, mennyit kell fizetni a külső ügyeletért, stb. Ezeket egy kórház vezetése aligha befolyásolja. Van azonban számos kisebb terület, ahol a menedzsment döntései – megfelelő felhatalmazás és minőségbiztosítás esetén – érdemben javíthatják a gazdálkodás hatékonyságát.

A digitális korszak gyermekei teljesen másképp nőnek fel, mint szüleik vagy nagyszüleik generációja.

Az új maszk teljesen passzív adatgyűjtést végez, és alkalmas lehet szegényebb régiók népegészségügyi, járványügyi jellemzőinek feltárására is.

Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

Kétszázötven millió forintot adományozott a Budapest Airport (BA) a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetnek.

Több mint 905,6 millió forintból fejlesztik az önkormányzati tulajdonú gyógyfürdő energetikai rendszerét a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kisvárdán.

Mindkét fogyási módszernél kedvező élettani hatásokat mutattak ki túlsúlyos cukorbetegek körében, de az időszakos böjtöt választóknál kisebb volt a lemorzsolódási arány.

Egyedülálló vizsgálatban elemezték a testmozgás változatossága és a hosszú távú egészségügyi kimenetelek közötti korrelációt, számol be a hvg.hu.