Az agyban felhalmozódó fehérjeaggregátumok, amelyek a Parkinson-kórhoz köthetők, aktívan képesek energiát elvonni az idegsejtektől. Ezek az aggregátumok képesek lebontani az adenozin-trifoszfátot (ATP), amely a sejtek szinte minden biokémiai folyamatának energiaforrása.
Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a St3gal1 glikoziltranszferáz enzim kulcsfontosságú molekuláris szabályozóként működik a depresszió kialakulásában és progressziójában.
Az új eszköz harmincszor pontosabban képes a célterületet stimulálni, mint a korábbi DBS módszerek, így fontos szerepe lehet például a Parkinson-kór terápiájában.
Új összefüggést sikerült feltárni a krónikus stressz, az immunrendszer működése és a hangulatzavarok kialakulása között, ez pedig utat nyithat az immunrendszert megcélzó terápiák kifejlesztéséhez.
A virus fertőzések következtében kialakult neuropátiás (NP) fájdalmak a szomato-szenzoros idegrendszer károsodása következtében fellépő neuropátiás fájdalmak nagy, heterogén csoportjába tartoznak, melyek lehetnek akutak és krónikusak, érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert vagy mindkettőt.
Jó eredményeket ért el medulloblastoma sugárterápiával szembeni érzékenyítésében a peposertib, ami a terápiás eszköztár bővítése mellett csökkentheti az alkalmazott dózist is.
A spaszticitás egy akutan jelentkező betegségekhez tartozó tünet, amely krónikus betegségként viselkedik; a beteget kezelő orvosoknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a beteg állapotának változásait, ennek megfelelően kell az adott stádiumnak megfelelő terápiás eszközöket alkalmazniuk.
A Science Translational Medicine folyóiratban megjelent cikk fő megállapítása, hogy az oktadekaneuropeptid (ODN) képes csökkenteni az étvágyat és javítani a glükózkontrollt anélkül, hogy hányingert vagy hányást okozna.
Az eredmények szerint a munkamemóriában részt vevő neuronok ilyenkor sem csendesek, hanem ugyanúgy tüzelnek, mintha használnánk ezeket a pillanatnyilag felesleges információkat.