Valójában az elhízás számos kóros állapothoz és a mortalitás emelkedéséhez kapcsolódik. Közelebbről, a túlsúly és az elhízás jól ismert rizikófaktorok számos gasztrointesztinális (GI) betegségben, mint a funkcionális GI betegségek, a gyulladásos bélbetegségek (IBD), a hasnyálmirigy-gyulladás és a GI rák.

Japán kutatók új eredményei szerint az ovalbumin és a szarvasmarha-szérumalbumin is fokozza a béltraktus tumorokkal szembeni védekezőképességét.

A Cell Host & Microbe folyóiratban megjelent cikkben egy szisztematikus irodalmi áttekintést készítettek arról, hogy a bélmikrobiom pontosan milyen szerepet tölt be a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.

Az itthon is egyre népszerűbb vizsgálat idővel célzott kezelésekhez és diagnózisokhoz vezethet, ma azonban nem lehet csupán erre hagyatkozni.

Az Arizona State University kutatóinak cikkében a fehérjeütemezéssel járó időszakos böjt és a szívbarát kalóriakorlátozás hatását hasonlították össze a bélmikrobiom átalakulására és a metabolikus profiljára.

Amerikai kutatók szerint az inulin igen káros kaszkádot indíthat be gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél.

Az elhízás és a pszoriázis között epidemiológiai, immunomolekuláris, klinikai és terápiás vonatkozásokban is kapcsolat áll fenn.

Régen ismert, hogy a nem megfelelő táplálkozás károsítja az idegrendszer fejlődését. A múlt század közepén fedezték fel phenylketonuriás gyermekeknél, hogy a nem megfelelő táplálás következtében szellemii károsodás alakul ki. Ismert, hogy az alultápláltság, a vashiány esetén károsodik a mentális fejlődés. A táplálkozás és a mentális funkciók közötti kapcsolat lehetősége közismert.

Két magyar kutató is támogatást nyert az EMBO Installation Grants pályázatán, közölte a  Magyar Kutatási Hálózat.

A University of Illinois Chicago kutatói az Engineering folyóirat hasábjain számoltak be arról, hogy vizsgálataik szerint a Wnt/β-katenin szignalizációs útvonal negatív regulátora, az Axin1 fontos szerepet játszik a gyulladásos bélbetegségek (IBD-k) kialakulásában.