A betegek és az orvos részéről is ma már egyre nagyobb az igény a személyre szabott terápia kiválasztására.

A migrén a népesség legalább 12 százalékát érinti. A rohamok alatt a betegek életminősége rendkívül rossz, a gazdasági és szociális kár óriási. Népegészségügyi jelentőségét fokozza, hogy a migrén aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép, így sok beteg nem kap megfelelő ellátást.

A való életből származó (real-world) eredmények alapján vizsgálták, hogy a triptánt szedő migrénes betegek mekkora hányada hagyja abba a gyógyszere szedését és cseréli azt egy másik triptánra, esetleg egy analgetikumra vagy nem-szteroid gyulladáscsökkentőre.

A fájdalom a WHO általános meghatározása szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, amely tényleges vagy potenciális szöveti sérüléshez társul, vagy ahhoz hasonlít, illetve ezen sérülés mértékével leírható (1). Az onkológiai fájdalmaktól szenvedő beteg azonban sokszor más betegeknél is erősebben tapasztalja, mennyire szubjektív jellegű is ez az érzet és mennyire erős mentális-pszichés distresszel járhat. Azonban bármennyire is nehéz meghatározni, leírni vagy mérni a daganatos betegségek kapcsán kialakuló fájdalmakat, lehetőségünk és kötelességünk is csillapítani azokat.

A reumatológiai betegségek legfőbb tünete a mozgásszervi fájdalom, ennek megfelelően a reumatológiai gyógyszeres terápia egyik legfontosabb törekvése a fájdalom és gyulladás csillapítása, optimális esetben megszüntetése.

Az Egészségügyi Világszervezet háromlépcsős analgetikus létrája egy széles körben alkalmazható iránymutatás, amely az akut és a krónikus fájdalmak csillapításában egyaránt alapul vehető. Lépcsőfokai – az elmúlt évtizedekben is és napjainkban is – a minél hatékonyabb és minél inkább személyre szabott fájdalomcsillapítást célzó szakmai javaslatok fókuszában állnak.

Magyarország neurológiai szakellátását az állami egészségügyi rendszerben 56 neurológiai osztály és 565 neurológiai szakrendelés és szakambulancia biztosítja.

A fájdalomcsillapítás az egyik legalapvetőbb tevékenység a mindennapi gyakorlatban. Nemcsak azért, mert az akut, és természetesen a krónikus fájdalom is egy kellemetlen, ugyanakkor szubjektív élmény, hanem azért is, mert a fájdalom olyan kórtani folyamatok triggere, amelyek direkt módon endokrin, cardiovascularis és pszichés kórképeket is elő tudnak idézni, de közvetetten gyakorlatilag bármely szervrendszerre képesek hatni.

Az egészségi állapotot veszélyeztető sérülések, megbetegedések leggyakoribb tünete a fájdalom. A fájdalom definícióját az IASP (International Association for the Study of Pain) még 1992-ben alábbiak szerint határozta meg: „A fájdalom aktuális vagy potenciális szöveti károsodással járó kellemetlen szenzoros és emocionális élmény”.

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás olyan betegség, ahol a többször ismétlődő akut gyulladásos epizódok következtében a hasnyálmirigyben szöveti pusztulás következik be és a szerv kötőszövetesen átépül.