Megvizsgálva az egészségügyet Európa-szerte, megállapíthatjuk, hogy nincs egységes kórházüzemeltetési modell: sehol sem kizárólag saját állomány vagy kizárólag külső szolgáltató végzi a takarítási, karbantartási, mosodai és sterilizálási feladatokat.  A jellemző megoldás mindenütt vegyes: a mosoda és a textíliakezelés az egyik leggyakrabban kiszervezett terület, míg a műszaki karbantartásnál többnyire a hibrid modell működik. Ilyenkor minimális saját állománnyal, de jellemzően külső szakemberek bevonásával végzik a feladatokat.

A debreceni kardiológiai klinikáján az országban elsőként alkalmaztak egy új készüléket vezetőrendszeri ingerlésű pacemaker-beültetésnél.

Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

Már szervezik a mesterséges intelligenciával támogatott kockázatbecslő modell prospektív validálását hazai és külföldi intézményekben.

Oktatási és vizsgaplatformot fejlesztenek szövettani metszeteket vagy klinikai képalkotó eljárásokkal készült felvételeket értékelő szakemberek számára.

Az egészségügyi miniszter az Országos Mentőszolgálat élére dr. Constantinovits Miklós oxyológust és sürgősségi szakorvost, a Mentőszolgálat Orvosszakmai Osztályának korábbi vezetőjét nevezi ki.

Az egészségügyi miniszter az Országos Mentőszolgálat élére dr. Constantinovits Miklós oxyológust és sürgősségi szakorvost, a Mentőszolgálat Orvosszakmai Osztályának korábbi vezetőjét nevezi ki.

A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

A MESZK leszögezi, hogy az orvosokkal való egyeztetés nem egyenlő a teljes egészségügyi szakmával folytatott párbeszéddel.