Az Országgyűlés hétfőn újra elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, így Sólyom László köztársasági elnöknek - aki december 27-én megfontolásra visszaküldte azt a parlamentnek - alá kell írnia a jogszabályt. Az is eldőlt, hogy nem lesz törvényt megerősítő népszavazás.

   Feltehetően kevés olyan ember lehet ma Magyarországon, aki a parlamenti végszavazásig biztosat merne állítani az egészségbiztosítás átalakítását jelentő törvényjavaslat, azaz lényegében a kormányzó pártok koalíciójának sorsáról. Valószínűleg soha nem fordult elő a rendszerváltozás óta, hogy a kormánypárti képviselők olyan arányban szavaztak volna kormányuk ellen, mint az egészségpénztárak létrehozásáról rendelkező törvényjavaslathoz benyújtott 340 módosító indítvány bizottsági megtárgyalásakor. A helyzetre jellemző Horn Gábornak, az SZDSZ koalíciós egyeztetéssel megbízott államtitkárának egyik korábbi nyilatkozata: „az egészségügyi reform kapcsán legalább annyi bajunk van az MSZP-s egészségügyi lobbival, mint Mikola Istvánnal.”    A Fidesz volt egészségügyi minisztere a november 28-i szakbizottsági ülés közben úgy fogalmazott: egy jogállamban a jogbiztonságot súlyosan sértő dolgok történtek; a koalíció több mint százszor ment szembe saját kormányával. Szocialista körökből származó információink szerint a zárószavazásig nagy esélylyel megegyeznek, feltehetően hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisebbségi tulajdonos menedzsmentjogokat kaphasson. Ám a törvény elfogadása esetén is bizonytalan, hogy élet- és működőképes lesz-e az a rendszer, amit felállítanak.    Folytatás az 5. oldalon