Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A WHO Népegészségügyi Innovációs Kollaborációs Központ létrejöttével tovább erősödik a SZTE szerepe az akadémiai tudás, az innováció és a népegészségügyi igények összekapcsolásában.

Megduplázza az alap- és innovatív kutatásokra szánt forrást a kormány, jelentette be a tudománypolitikai és innovációs államtitkár.

Szemléletváltást ígér a gyógyításban a kiméra antigénreceptorral felszerelt T-sejt, azaz a CAR-T-terápia. A technológia messze túlmutat azon a megszokott modellen, amikor a gyógyszeripar egy újabb molekulát vagy egy következő generációs biológiai terápiát kínál a klinikusoknak és a betegeknek. Alkalmazásának a rendkívül magas költségek szabnak határt.

A Huawei az Európai Kardiológiai Társaság kongresszusán bemutatta új európai egészségügyi kutatási platformját, valamint a platform első két kutatási projektjét, közli az mmonline.hu.

Olyan MI-vel támogatott platformot hoztak létre, amely a genomikai, képalkotó és klinikai információk integrált elemzésével támogathatja a terápiás döntéshozatalt.

Az új részecskék monoterápiában is hatékonyak, de más immunterápiás módszerekkel együtt alkalmazva igen jelentős szinergikus hatást fejtenek ki.

A MESZK leszögezi, hogy az orvosokkal való egyeztetés nem egyenlő a teljes egészségügyi szakmával folytatott párbeszéddel.

A Magyar Orvosi Kamara honlapján tette közzé az elmúlt 100 nap értékelését, az egészségügyi miniszter Facebook-posztban reagált.

Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kell kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek.