Életének 79. évében elhunyt Kollár Lajos professzor, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának professor emeritusa, a hazai érsebészet iskolateremtő egyénisége.
Henri B. Kagan és Kenso Soai kémikusoknak ítélték oda a díjat az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelt nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért.
Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
Három évtizede dolgozik azon a Pécsi Hasadék Munkacsoport, hogy az ajak- és szájpadhasadékkal született gyermekek ne csupán a szükséges műtéti kezelést kapják meg.
Idén is folytatódik a Múzeumok Őszi Fesztiválján az Egyetemi történetek előadássorozat, amelynek keretében a PTE és jogelőd intézményeinek történetéből mutatnak be egy-egy szeletet.