Úgy tűnik, a szakdolgozók egy része már nemcsak a rendszerben, hanem a saját kamarájában is csalódott: alternatív közösségek szerveződnek, a közösségi médiában egyre hangosabb a kritika. Balogh Zoltánnal, a MESZK elnökével bizalmi válságról, a kamara mozgásteréről, érdekérvényesítő erejéről és a betegbiztonság határairól beszélgettünk.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az orvosi ügyeleti rendszer kötelezettségeit előíró miniszteri rendelet bizonyos passzusait.

Az Országgyűlés tegnapi ülésén nagy vihart kavart a szívhangrendeletről szóló kérdés, a miniszter most dokumentumokat tett közzé ezzel kapcsolatban.

Ami jogszerű, vagy jogszerűnek vélt, az lehet teljesen etikátlan, írja Facebook-bejegyzésében Hegedűs Zsolt miniszterjelölt.

Kritikus helyzetben van a hódmezővásárhelyi és makói kórházi ellátás, hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Orvosi Kamara.

Az alkalmasság megítélését szabályozó, sokszor módosított 13/1992. (VI.26.) NM rendelet szerint főszabályként elsőfokon az 1. alkalmassági csoportban („nem hivatásos”, azaz „úrvezető”) a háziorvos illetékes a vizsgálat elvégzésére – ideértve azt a háziorvost is, akihez nincs az illető bejelentkezve (ambuláns „beteg”), de az aktuális tartózkodási helye szerint területileg illetékes; vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos is.

Új kötelezettségeket is ró az érintett vállalatokra a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény, amelynek új keretrendszerét a napokban fogadta el a parlament.

A szabálytalan kirendelések miatt az OKFŐ, az ügyelő háziorvosok felelősségbiztosításával kapcsolatban pedig az OMSZ főigazgatójának írtak.

Botrányba fulladt – így számoltak be az orvosi kamara küldöttközgyűléséről hírportálok, majd az információ megjelenését követően lemondott az egyik alelnök. Mi történik a kamarában? – tettük fel a kérdést Kincses Gyulának, a MOK elnökének.

A MOK a BM-hez, mint a köztestület törvényességi felügyeletét ellátó szervhez fordult jogértelmezésért.