Az alkalmasság megítélését szabályozó, sokszor módosított 13/1992. (VI.26.) NM rendelet szerint főszabályként elsőfokon az 1. alkalmassági csoportban („nem hivatásos”, azaz „úrvezető”) a háziorvos illetékes a vizsgálat elvégzésére – ideértve azt a háziorvost is, akihez nincs az illető bejelentkezve (ambuláns „beteg”), de az aktuális tartózkodási helye szerint területileg illetékes; vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos is.

Új kötelezettségeket is ró az érintett vállalatokra a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény, amelynek új keretrendszerét a napokban fogadta el a parlament.

A szabálytalan kirendelések miatt az OKFŐ, az ügyelő háziorvosok felelősségbiztosításával kapcsolatban pedig az OMSZ főigazgatójának írtak.

Botrányba fulladt – így számoltak be az orvosi kamara küldöttközgyűléséről hírportálok, majd az információ megjelenését követően lemondott az egyik alelnök. Mi történik a kamarában? – tettük fel a kérdést Kincses Gyulának, a MOK elnökének.

A MOK a BM-hez, mint a köztestület törvényességi felügyeletét ellátó szervhez fordult jogértelmezésért.

A jogszabályok kodifikációja meglehetősen rosszul sikerült a döntéshozó részéről, a szabályozás nem koherens, ezáltal rendkívül nehezen értelmezhetők a szabályok – mondta a MedicalOnline-nak az orvos-jogász.

A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) is támogatja az orvosi kamara nyomásgyakorló akcióját, írja a Szabad Európa.

Egyes vezetők valótlanságot állítva szeretnék megfélemlíteni a háziorvos kollégákat, hogy írják alá az új ügyeleti szerződést, írja a Népszava.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is kimondta, hogy az államnak ki kell adnia bizonyos fontos járványadatokat – írja a 444.hu.

A MOK szerint a munkavégzés nélküli jövedelemszerzés engedélyeztetése indokolatlan és durva beavatkozás a magánéletbe.