Az USA egyes államaiban a dohány- vagy alkoholtartalmú termékekhez hasonlóan egészségkárosító hatásra figyelmeztető üzenetek válnak kötelezővé a közösségi médiában.
A JAMA Network Open folyóiratban jelent meg az a vizsgálat, amelyben a kutatók azt elemezték, miként függ össze az objektíven mért fizikai fittség és az összes okból bekövetkező halálozás idősebb, 65 év feletti felnőttek körében.
A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.
A pszilocibin gyors és klinikailag jelentős javulást idézhet elő, és alternatívát jelenthet azokban az esetekben, amikor a tünetek gyors csökkentése kiemelten fontos.
A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].
Szomorú tény, hogy az időskorúak leggyakrabban demencia miatt szorulnak a családtagjaik segítségére. Az egészségügyi szakemberek szerepe sokrétű: a demencia megelőzése, szűrése és az érintettekkel való terápiás együttműködés mellett fontos a betegek és hozzátartozóik edukációja, támogatása – mind a megelőzést, mind az állapot felismerését, mind pedig annak kezelését illetően.