A sztatinoknak a lipidanyagcsere befolyásolásán túl a hipertóniás betegek kezelésében is fontos hatásai lehetnek. A koleszterinszint- csökkentésén keresztül fokozzák az artériák tágulékonyságát és a nagy artériák rugalmasságát, csökkentik a szisztolés és a diasztolés vérnyomást, javítják az endothelfunkciót. „A diszlipidémia mellett vajon a magasvérnyomás-betegség kezelésében is hatásosak-e a sztatinok?” – tették fel a kérdést egy januári áttekintő közlemény (Atherosclerosis 2008;196:1–8) szerzői a kérdést. A kis számú hiperkoleszterinémiás beteg közreműködésével végzett eddigi vizsgálatok eredményei ellentmondóak voltak, mert a vérnyomást eltérő módszerekkel mérték, különböző fokozatú hipertóniában szenvedő betegeket vontak be, ráadásul az alkalmazott vérnyomáscsökkentő kezelés is nehezítette az értékelést.   A tartós sztatinkezelés vérnyomáscsökkentő hatását elsősorban a nagy kockázatú, hipertóniában és hiperkoleszterinémiában egyaránt szenvedő betegek vizsgálatai alapján lehet megítélni. A 2004- ben befejezett Brisighella Heart Study mintegy 1500 betegre vonatkozó alcsoportelemzése szerint a hiperkoleszterinémiában szenvedőknél legalább további egy kockázati tényező fennállása esetén az ötéves gyógyszeres lipidszintcsökkentő (sztatin-, fibrát- vagy cholestyramin-) kezelés szignifikánsan jobban csökkentette mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomást, mint önmagukban az étrendi korlátozások. Ugyanakkor ezt a kedvező hatást csak akkor észlelték, ha a szisztolés vérnyomás meghaladta a 150 Hgmm-t. A lipidszintcsökkentő gyógyszert szedők körében a legjelentősebb vérnyomáscsökkenést a sztatinkezelésben (20–40 mg simvastatin) részesülőknél észlelték.   Az ASCOT–LLA (Anglo-Scandinavian Cardiac Outcomes Trial – Lipid Lowering Arm) tanulmányban a véletlen besorolás alapján 10 mg atorvastatint szedő vagy lipidcsökkentő kezelésben nem részesülő betegek vérnyomása a vizsgálat kezdetén nem különbözött, de a 6. héten és 18. hónapban az atorvastatinnal kezeltek vérnyomása szignifikánsan alacsonyabb volt.   A vérnyomáscsökkentő szerek antihipertenzív hatását is fokozzák a sztatinok – Borghi és munkatársainak adatai szerint azonban csak az ACE-gátlókét és a kalciumcsatorna-blokkolókét, míg a béta-blokkolók és a diuretikumok hatását nem befolyásolják.   A sztatinok vérnyomáscsökkentő hatásában mind a lipidcsökkentő hatás, mind az attól független mechanizmus szerepet játszik. Hiperkoleszterinémiában az endotheldiszfunkció miatt csökken a perifériás artériák tágulékonysága. A sztatinok koleszterinszintcsökkentő hatása fokozza az artériák tágulékonyságát és a nagy artériák rugalmasságát, ami miatt a sztatinok nemcsak a szisztolés és a diasztolés vérnyomást, hanem a pulzusnyomást is csökkentik. A koleszterinszint csökkentése mérsékeli az artériák falában található AT1-receptorok számát és sűrűségét, következésképpen az angiotenzin II vazokonstriktor és érfalátépülést (remodeling) előidéző hatása is csökken. A hiperkoleszterinémia károsítja a keringésben lévő elkötelezett endotheliális őssejtek funkcióját, megtelepedését, ezáltal az endothelium reparációját, a diszfunkció csökkentését, megszűnését. A hiperkoleszterinémia csökkentésével a sztatinok ilyen módon is javítják az endothelfunkciót, a normális vaszkuláris funkció helyreállását. A sztatinok a koleszterinszint-csökkentő hatástól függetlenül is javítják az endothelfunkciót, ami hozzájárul a vérnyomáscsökkentő hatásukhoz. Növelik az érfal nitrogénmonoxid- szintetáz enzimjének aktivitását, következésképpen a nitrogén- monoxid-szintet. A HMG CoA- reduktáz gátlásával nemcsak a koleszterinszintézist gátolják, hanem az ún. izoprenoidok képződését is, amelyek intracelluláris mechanizmusokon keresztül felelősek a simaizomsejtek proliferációjáért, migrációjáért, a reaktív oxigénszabadgyökök képződéséért, végső soron az érfal kóros átépüléséért, a hipertónia kialakulásáért és fenntartásáért.   A fix kombinációban vérnyomáscsökkentőt és sztatint is tartalmazó gyógyszerektől – amelyet hamarosan Magyarországon is forgalmazni kezdenek – a betegek együttműködésének javulása várható.