Az utóbbi évtizedekben a túlsúly és az elhízás előfordulásának meredek emelkedése következtében az elhízáshoz kapcsolódó metabolikus és szervi eltérések is megszaporodtak, nemcsak a felnőtt, de a gyermek populációban is.

A 2-es típusú diabétesz előfordulása jelentős növekedést mutat Európában. 2000 óta az ismert cukorbetegek száma megháromszorozódott, számukat 2021-ben 61 millió főre tették, a fel nem ismert esetek számát további 20 millióra becsülték, ez az európai lakosság 10%-a. A betegség ellátására fordított költséget 189 milliárd dollárra becsülik évente.

A CABOREAL vizsgálat adatai szerint a napi 60 mg-os dózissal indított cabozantinib-kezelés jobb kimeneteleket eredményezett metasztatikus vesesejtes carcinomában szenvedő betegek nem válogatott csoportjában, akiknél korábban már jelentős előkezelés történt.

Európában a Jardiance® (empagliflozin) az első és jelenleg egyetlen engedélyezett készítmény a tünetes krónikus szívelégtelenségben szenvedő felnőtt betegek kezelésére, az ejekciós frakciótól függetlenül.

A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) a leggyakoribb gyermekkori krónikus ízületi gyulladásos megbetegedés. Egy ismeretlen eredetű heterogén betegségcsoport, mely 16 éves kor előtt kezdődik, az arthritis legalább hat hétig fennáll, és hátterében más betegséget igazolni nem lehet.

Gyakran még az onkológusok körében is megfigyelhető „automatizmus”, hogy a neutropénia hátterében citosztatikus kezelést keresünk, jóllehet a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A vakcináció  a  neuroimmunológiai betegséggel élők esetében  –  hasonlóan  az egészségesekhez  – általánosságban nem ellenjavallt.

A ciklin dependens kináz (CDK) 4/6 jelátviteli út túlműködését számos daganattípusnál azonosították, köztük az emlőrákban is. A CDK 4/6 inhibitorok adása a tumor szupresszor Retinoblasztoma proteint (Rb) aktivizálja, és ezáltal leállítja a sejtciklust.

 A koronavírus-fertőzés 2019 végén indult útjára, lassan a Föld teljes lakosságát elérő pandémiaként. Egy olyan kór­okozóról van szó, amely ilyen nagy számú megbetegedést még nem okozott, ezért annak természetes lefolyásáról, a szövődmények kialakulásáról és a kezelési lehetőségekről még keveset tudunk. Ennek következtében a kezdetben megjelent információk nagyon felületesek voltak, a következtetések nemritkán tévútra vezették mind az orvosokat, mind a betegeket.

A Covid-19-pandémia a klinikai vizsgálatok, így a szívelégtelenség kapcsán végzett vizsgálatok szervezését és lebonyolítását is megnehezíti, ami akár a reménykeltő terápiás lehetőségek alkalmazásának késleltetését vagy akár teljes elvetését is eredményezheti.