A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Újabb neves magyar kutató csatlakozik az Élvonal Alapítványhoz, a Wolf-díjas Roska Botond neurobiológus, látáskutató.

Rézuszmajom modellszervezeteken még a rágcsáló modelleknél is jobb, tartósabb eredményeket mutatott a 40 Hz frekvencián végzett auditív stimuláció, közli az OTSZ Online.

A menopauza nemcsak szomatikus tünetegyüttes, hanem az agyi struktúrát és a kognitív funkciókat is érintő neurológiai folyamat, írja a hvg.hu.

Lezárult a magyar idegtudomány elmúlt éveinek egyik legátfogóbb kutatási vállalása, a NAP 3.0 Nemzeti Agykutatási Program.

Az új fejlesztésű modell egyetlen vértesztből 3-4 éves pontossággal képes prognosztizálni a betegség megjelenésének időpontját.

Új diagnosztikai és terápiás megoldásokat fejlesztenek  olyan agyi betegségek kezelésére, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és egyes ritka gyermekneurológiai rendellenességek.

A Cochrane adatbázis alapján készített szisztematikus áttekintésben a Ginkgo biloba kivonat klinikai hatékonyságát és biztonságosságát értékelték kognitív hanyatlásban és demenciában érintett személyek körében.

Magyar kutatók vezetésével mérföldkőhöz érkezett a fehérjekutatás: a kénatomok jelenthetik a kulcsot a népbetegségek megértéséhez.

A Portfolio szerint a magánegészségügyi befektetések mindössze 6 százaléka irányul a női egészségre – derül ki a Világgazdasági Fórum és a Boston Consulting Group közös jelentéséből.