Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Gombos Katalin szemészorvos veszi át a Katolikus Karitász orvosmissziójának szakmai vezetését a misszió alapítója, Vojcek László márciusban bekövetkezett halála után.

Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara kutatásából.

A tervezett egészségügyi ösztöndíjakról és az Erasmus+ programról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait hétfőn a T. Házban.

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Három évtizede dolgozik azon a Pécsi Hasadék Munkacsoport, hogy az ajak- és szájpadhasadékkal született gyermekek ne csupán a szükséges műtéti kezelést kapják meg.

Hiába alkotják a nők az európai egészségügyi és gondozási ágazat dolgozóinak 77 százalékát, óránként átlagosan 19 százalékkal kevesebbet keresnek férfi kollégáiknál, írja a VG.

Több mint 6500 pedagógus végezte el az anafilaxiás allergiával élő gyermekek biztonságát szolgáló ingyenes online képzést augusztus óta, közölte az oktatási és gyermekügyi miniszter.

Elindítjuk a várólista-csökkentési programot, ahogyan Magyar Péter miniszterelnök bejelentette Szolnokon, országjárása során, írja Hegedűs Zsolt a Facebookon.

Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.