A rendszeres fizikai aktivitás ma már nem csupán az egészséges életmód egyik alappillére, hanem tudományosan igazolt, bizonyítékokon alapuló eszköz számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. Az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgás kedvezően befolyásolja többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszervi problémák, valamint számos mentális egészségügyi kórkép kimenetelét. Mindezek ellenére a fizikai inaktivitás továbbra is a vezető népegészségügyi kockázati tényezők közé tartozik.
A Magyar Nephrologiai Társaság (MANET) a Debreceni Egyetemen rendezi meg 41. nagygyűlését október 15-e és 17-e között. Lapunk dr. Kárpáti Istvánnal, a Magyar Nephrologiai Társaság elnökével készített interjút.
Egy szakirodalmi áttekintés a probiotikumok fogyasztásához köthető klinikai és transzlációs bizonyítékokat foglalta össze, különös tekintettel a bél-agy tengely feltételezett mechanizmusaira és azokra a lehetséges hatásokra, amelyek a szorongás, depresszió, bipoláris zavar és a szkizofrénia esetén jelentkezhetnek.
A digitális eszközök már kisgyermekkorban megjelennek a gyerekek életében, miközben a túlzott képernyőhasználat a testi-lelki egészségükre, figyelmükre és fejlődésükre is hatással lehet.
A hatékony és értékalapú egészségügy felé szeretne mozdulni a kormány, azonban ehhez sok akadályt kell leküzdeni, mondta az egészségügyi miniszter egy budapesti szakmai konferencián.
A Lelki egészség világnapja alkalmából a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum arra hívja fel a figyelmet,hogy a lakosság mentális terheltsége aggasztó mértéket öltött.