Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni.

Elfogadta az Országgyűlés kedden a Magyarország 2026-os központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat összegző módosító javaslatát, amely tartalmazza a büdzsé főszámait.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium leköszönő államháztartásért felelős államtitkára az Indexnek adott interjút.

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése meghaladja a 4706 milliárd forintot az idei 4423 milliárd forint után.

A parlament hétfőn megkezdi az idei év utolsó ülésszakát, ahol a költségvetés vitája zárul le. A VG szerint 330 milliárd forinttal több jut egészségügyre.

A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet, mondta a 2025. évi költségvetési törvényjavaslat ünnepélyes átadásán Varga Mihály.

Az egészségügyre tavaly a GDP 4,7 százaléka ment, ami uniós összehasonlításban az utolsó helyre elegendő, írja a Népszava.

Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol még a PM államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.

A világgazdasági válság miatt egyelőre nem számíthat jelentős többletbevételre az ágazat, így a hatékonyságnövelés lehet a túlélés kulcsa 2025-ig, ugyanakkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő célja, hogy az állami kiadások növelése mellett a közellátásban biztosítsák a gyógyító tevékenységet.

Az InfoRádióban a háziorvosok kollegiális vezetője és a Magyar Orvosi Kamara főtitkára beszélt a nemrégiben megkezdett ellenőrzésekről.