Két héten belül megszavazhatja az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és különleges jogrendi állapot megszüntetését.

Pintér Sándor belügyminiszter több, az ágazatban meghatározó szerepet betöltő személyt invitált megbeszélésre. Köztük volt dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke, aki lapunknak az egyeztetésről is beszámolt.

A megelőző napokhoz képest magas elhalálozási számról számolt be a Magyar Hang szerint a tisztifőorvos az operatív törzs napi tájékoztatóján.

Pert indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma  ellen a Magyar Helsinki Bizottság a kórházi ágyak kiürítése kapcsán, számol be a Mérce.

Úgy nyitunk két hónap után, hogy érdemi kérdésekben nem léptünk előre a záráshoz képest, írja a Napi.hu egy szakmai konferenciáról.

Az adomány célja, hogy minél nagyobb esélyt biztosítsunk a szakdolgozók gyermekeinek a távoktatásban való részvételre.

Az asztmás betegek 5−10%-át kitevő súlyos asztmások esetén a terápiás továbblépés lehetőségét évtizedeken át a szisztémás szteroiddal történő kiegészítés jelentette. Napjainkban újabb teret nyitott a biológiai terápiás szerek megjelenése és az allergénspecifikus immunterápia. Az előbbivel csökkenthető a szteroidterhelés, az utóbbival pedig főként a betegség korai fázisában lehet befolyásolni a kórkép természetes lefolyását. Újabban előtérbe helyezik a tünetvezérelt gyógyszerelést is rohamoldó és gyulladáscsökkentő/kontrolláló gyógyszerkombináció alkalmazásával.

Bár az allergiás betegségek prevalenciája világszerte nő, a terápiás lehetőségek száma alig gyarapszik. A tüneti kezelések széles körben elterjedtek és segítségükkel jól kontrollálható a betegség, ám jelenleg egyetlen olyan oki kezelés érhető csak el, amely a kórképek természetes lefolyását is megváltoztatja. A tanulmány az allergén immunterápia (AIT) leggyakoribb allergológiai kórképekben (allergiás rhinitis és rovarméreg-allergia) történő alkalmazásának hazánkban is elérhető és eredményesen alkalmazható lehetőségeit mutatja be röviden.

A nem infektív uveitisek kezelésére helyileg szemcseppeket, a szem környékére adott injekciókat, illetve súlyos esetekben intravitreális implantátumokat alkalmaznak. A kortikoszteroidok és az immunszuppresszánsok mellékhatásainak elkerülésére ad lehetőséget a biológiai terápia és az intraokulárisan adható gyógyszerek fejlődése. A szemészetben a TNFα-gátló adalimumab biologikum alkalmazása a látóélesség megőrzése szempontjából döntő jelentőségű, és az esetlegesen a háttérben álló autoimmun betegségek kezelésében is fontos. A „makacs” uveitisek kezeléséhez multidiszciplináris team szükséges.

Az atópiás dermatitis világszerte egyre gyakoribbá váló kórkép, klinikailag a bőr szárazsága, viszketés, valamint a következményesen kialakuló másodlagos jelenségek (nedvedzés, pörkösödés, lichenifikáció) jellemzik. Patogenezise heterogén, genetikai eredetű bőrbarrierzavar, immunológiai és mikrobiom-diszreguláció jellemzik, illetve számos környezeti provokáló faktora is ismert. Klinikai képe nagyon változatos, a száraz bőrtől az erythrodermáig terjed, és a tünetek életkortól függően is változnak. A kezelés alapja napjainkban is a bázisterápia és a lokális gyulladáscsökkentés, de a legújabb kutatási eredmények tükrében fokozatosan új szisztémás szerek kerülnek bevezetésre, amelyek a súlyos, refrakter esetekben nyújthatnak majd terápiás megoldást.