28 randomizált vizsgálat átfogó metaanalízise jelentős különbségeket mutatott ki az orális antikoagulánsok kardiovaszkuláris biztonságában. A miokardiális infarktus kockázata rivaroxaban esetében volt a legalacsonyabb. Ezt követi az apixaban, a VKA, és az edoxaban, míg a rizikó legmagasabb a placebo és a dabigatran esetében. Az akut koronária események rizikójának különbségei befolyásolhatják a kezelés megválasztását, és ezeket a különbségeket figyelembe vehetjük az antitrombotikus kezelés személyre szabása során. (Angiology. 2020;71(1):27-37.)

Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség az ischaemiás stroke/szisztémás embóliás, valamint a major vérzéses szövődmények kockázata tekintetében a rivaroxaban és a warfarin között, nem-valvuláris pitvarfibrillációban és IV-V stádiumú krónikus vesebetegségben szenvedő betegek esetén. A vizsgálat eredményei alapján a rivaroxaban a warfarin alternatívája lehet ezeknél a betegeknél.

Mind a thromboticus thrombocytopeniás purpura, mind a haemolyticus uraemiás szindróma patomechanizmusában közös a mikrovaszkuláris thrombocytaaggregáció, lényegesen különböző azonban a folyamat lokalizációja, kiterjedtsége, patomechanizmusa, melynek következtében eltérő a klinikum és a terápia is.

A nem infektív uveitisek kezelésére helyileg szemcseppeket, a szem környékére adott injekciókat, illetve súlyos esetekben intravitreális implantátumokat alkalmaznak. A kortikoszteroidok és az immunszuppresszánsok mellékhatásainak elkerülésére ad lehetőséget a biológiai terápia és az intraokulárisan adható gyógyszerek fejlődése. A szemészetben a TNFα-gátló adalimumab biologikum alkalmazása a látóélesség megőrzése szempontjából döntő jelentőségű, és az esetlegesen a háttérben álló autoimmun betegségek kezelésében is fontos. A „makacs” uveitisek kezeléséhez multidiszciplináris team szükséges.

Bár az allergiás betegségek prevalenciája világszerte nő, a terápiás lehetőségek száma alig gyarapszik. A tüneti kezelések széles körben elterjedtek és segítségükkel jól kontrollálható a betegség, ám jelenleg egyetlen olyan oki kezelés érhető csak el, amely a kórképek természetes lefolyását is megváltoztatja. A tanulmány az allergén immunterápia (AIT) leggyakoribb allergológiai kórképekben (allergiás rhinitis és rovarméreg-allergia) történő alkalmazásának hazánkban is elérhető és eredményesen alkalmazható lehetőségeit mutatja be röviden.

Nincs D-vitamin-pótlással történt gyógyszervizsgálat egyik pandémiában sem. Van azonban számos adat arról, hogy a D3-vitaminnak van vírusellenes hatása, illetve, hogy a D-vitamin-hiánynak szerepe van a COVID-19-re is jellemző súlyos szövődmények rizikójában.

Azoknál a kolorektális rákos betegeknél, akiknél a trifluridin/tipiracil (FTD/TPI) kezelés hatására kemoterápia indukálta neutropénia (CIN) alakul ki, jobbak lehetnek a túlélést jellemző paraméterek, mint azoknál, akiknél az FTD/TPI kezelés nem jár együtt CIN-nel.

A nem valvuláris pitvarfibrillációban alkalmazott két leggyakoribb direkt orális antikoaguláns hatásosságát, hatékonyságát és biztonságosságát tekintette át ez a széles körű bizonyítékokat felvonultató tanulmány.

Az adherencia legalább 90 %-on tartása optimalizálhatja a nem-K-vitamin-antagonista orális antikoagulánsokkal (NOAC) végzett gyógyszeres terápia hatékonyságát.

A járvány fokozottabban veszélyeztetheti azokat az idült tüdőgyógyászati kórképben szenvedőket, akik a betegség, vagy a gyógyszeres kezelés okán csökkent immunvédekezéssel bírnak.