Részletes adatokat közölt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról, hogy az előző kormány túlárazással szerezte be a lélegeztetőgépeket a koronavírus-járvány idején.
A kamarai etika nem politikai fegyver, a szakmai önszabályozás elsősorban a beteget védi, és az egészségügyet nem az ott dolgozók ellenében, hanem velük együtt kell jobbá tenni, írta az egészségügyi miniszter.
A 2027-re tervezett 500 milliárd forint egészségügyi többletforrás csaknem felét az egészségügyi szakdolgozók béremelésére fordítják, üzente az Egészségügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.
A betegséggel összefüggő malnutríció olyan kóros tápláltsági állapot a háziorvosi ellátásban, amely direkt és indirekt módon is, kedvezőtlen hatást gyakorol a klinikai kimenetelre. A táplálásterápia során az orális szupplementáció tápoldatai (oral nutritional supplements, ONS) hatékony eszközt jelentenek a tápláltsági állapot javításában, azonban eredményességük döntően függ a terápiáhűségtől. Az ONS-terápiahűség komplex, többdimenziós jelenség, amelyet beteg-, terápia-, környezeti és egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tényezők egyaránt befolyásolnak.