Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

A bíróság elutasította Takács Péter volt egészségügyi államtitkár kártérítési keresetét Kulja Andrással, a Tisza párt európai parlamenti képviselőjével szemben, közölte a képviselő.

Az Opella tudományos rendezvény keretein belül ismertette gyógyszerészek, háziorvosok, belgyógyász és gasztroenterológus szakorvosok felé a "Zsírmáj összefüggései", az MASLD felismerésének jelentőségét és új megközelítését.

Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.

A MOK visszakapott jogkörei új felelősséget is jelentenek. A személyes lojalitások és informális hatalmi viszonyok helyett adatvezérelt, átlátható és számon kérhető szakmai ellenőrzés jöhet az egészségügyben.

Az Országgyűlés hétfői ülésnapján szó esett a szakdolgozói bérrendezésről és a szakmai kamarák jogosítványainak visszaállításáról is.

 „A beszállító magányossága” – megkapó cím. Bevallom, én is beleborzongtam ebbe a magányba. Nehéz lehet monopolhelyzetben beszállítani az állami egészségügy jelentős részének, különösen úgy, hogy ezt a helyzetet központi közbeszerzés teremti meg. A magány kétségtelen, a versenytársak hiánya valóban magányossá teheti az embert.

Az Alzheimer-kór egymillió embert érint betegként, illetve hozzátartozóként, ám az esetek 45 százaléka megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lenne.

Az ágazatvezetés egyes intézkedésekből még nem rajzolódik ki, milyen egészségügyi rendszert akar felépíteni a kormány – ezért átfogó ágazati stratégiát sürget Sinkó Eszter, míg Orosz Éva szerint nem feltétlenül kell kész tervet letenni az asztalra.