Henri B. Kagan és Kenso Soai kémikusoknak ítélték oda a díjat az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelt nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért.

Az idei fizikai Nobel-díjat Francis Halzen kapta az antarktiszi IceCube Neutrínó Obszervatórium létrehozásában nyújtott úttörő szerepéért.

Közös jelentést adott ki az európai egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligenciáról az EASAC és az FEAM, olvasható az MTA összefoglalójában.

Az elismerést idén is azok a jó emberek vehették át, akik munkájukkal a családokat, a közösségeket és a társadalom lelki egészségét szolgálják.

A Times Higher Education legfrissebb világrangsora (THE World University Ranking 2027) szerint a Semmelweis Egyetem jelentősen előrelépett.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A Szív Világnapja alkalmából a Huawei arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszeres odafigyelés és az egészségtudatosság fontos szerepet játszhat a szív- és érrendszeri állapot hosszabb távú megértésében.

Az eseménynek az SZTE tanulmányi és információs központja és a Szent-Györgyi Albert Agóra ad otthont szerdán és csütörtökön.

Az Opella tudományos rendezvény keretein belül ismertette gyógyszerészek, háziorvosok, belgyógyász és gasztroenterológus szakorvosok felé a "Zsírmáj összefüggései", az MASLD felismerésének jelentőségét és új megközelítését.

Egy új magyar kutatás szerint a kutyák agya úgy tagolja szavakra a folyamatos beszédet, ahogy azt eddig csak embernél láttuk.