A 21. századi csúcstechnológia alkalmazásával a műtét pontosabb, biztonságosabb, kisebb a szövődmények kialakulásának esélye.

A Parkinson-kór terápiájában használt dopaminerg szerek jelentős javulást hozhatnak, ám a lehetséges mellékhatások miatt alkalmazásuk körültekintést igényel. Amint arra az utóbbi évtizedek kutatásai rámutattak, az antiparkinson terápia pszichózis és hallucinózis mellett impulzuskontroll-zavart is eredményezhet, amire a mélyagyi stimuláció jelenthet megoldást.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

A pancreatogen diabetes ma már kiemelt figyelmet kap, mint az életminőséget jelentősen befolyásoló tényező, azoknál a betegeknél, akik hasnyálmirigy-eltávolításon estek át. Egy hazai munkacsoport regisztert hozott létre a hasnyálmirigy-eltávolításon átesett betegek számára, hogy jobban megismerjük a „tisztán” hasnyálmirigy-eredetű diabétesz jellegzetességeit.

Több mint 1,2 millió eurós fejlesztés valósul meg a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján, közölte a felsőoktatási intézmény.

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

Mind a vérzéses, mind a nemkívánatos ischaemiás események száma növekszik az életkorral, ami ronthatja az antikoagulánsok előny-kockázat profilját idősebb betegeknél. A szerzők előny-kockázat elemzéseket végeztek a rivaroxaban előny-kockázat profiljának az életkor függvényében történő változásának a felmérése érdekében, nonvalvularis pitvarfibrillációban (NVPF) vagy vénás tromboembóliában (VTE) szenvedő betegeknél. Az elemzés a rivaroxaban pozitív előny-kockázat profilját igazolta a komparátor gyógyszerekkel összehasonlítva, NVPF-ban vagy VTE-ban szenvedő idősebb betegeknél, akiknél az előny-kockázat arány az életkor előrehaladtával egyre inkább a rivaroxaban előnyét mutatta.

A program a személyre szabott onkokardiológiai ellátás fejlesztését és a daganatos betegek körében jelentkező szív‑ és érrendszeri kockázatok korai felismerésének támogatását célozza Európa‑szerte.

A The Lancet Hematology folyóirat márciusi számában jelent meg a Dresden University of Technology kutatóinak cikke, amelyben azt mutatták ki, hogy az intenzív kemoterápia és a venetoklax együttes alkalmazása jelentősen javítja az agresszív AML kezelésének eredményességét.

Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.