A sürgősségi differenciáldiagnózis célja a súlyos, tüneti fejfájások mielőbbi felismerése és a megfelelő ellátási út kijelölése, melynek kulcsa a részletes anamnézisfelvétel és az alapos fizikális vizsgálat.

Mind a vérzéses, mind a nemkívánatos ischaemiás események száma növekszik az életkorral, ami ronthatja az antikoagulánsok előny-kockázat profilját idősebb betegeknél. A szerzők előny-kockázat elemzéseket végeztek a rivaroxaban előny-kockázat profiljának az életkor függvényében történő változásának a felmérése érdekében, nonvalvularis pitvarfibrillációban (NVPF) vagy vénás tromboembóliában (VTE) szenvedő betegeknél. Az elemzés a rivaroxaban pozitív előny-kockázat profilját igazolta a komparátor gyógyszerekkel összehasonlítva, NVPF-ban vagy VTE-ban szenvedő idősebb betegeknél, akiknél az előny-kockázat arány az életkor előrehaladtával egyre inkább a rivaroxaban előnyét mutatta.

Az MI és a legmodernebb orvosi képalkotó technológiák kombinációja új lehetőségeket nyithat a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerésében.

Jól mutatja az obezitás epidemiológiai jelentőségét, hogy bár az elmúlt években összességében a szív- és érrendszeri halálozás csökkent, az elhízáshoz köthető szív- és érrendszeri mortalitás közel duplájára emelkedett.

A hazai kutatás eredményei áttörést hozhatnak a „néma gyilkosként” is emlegetett pitvarfibrilláció korai diagnosztikájában.

Hazánk a 19. helyen áll a világ ranglistáján az MI mindennapi jelenlétét vizsgáló független mérések alapján, mondta Palkovics László az Indexnek.

Ebben a valós klinikai gyakorlatot tükröző vizsgálatban, pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetén az edoxaban hatékonyabbnak bizonyult az ischaemiás stroke és a szisztémás embolizáció megelőzésében, mint a többi orális alvadásgátló kezelés. Ugyanakkor az edoxaban biztonságossági profilja is kedvező volt.

75 éves vagy idősebb pitvarfibrilláló betegek antikoaguláns kezelésében az edoxabán 15 mg-os vagy a rivaroxabán 10 mg-os napi dózisai is optimális megoldást kínálhatnak a hatásosság és a biztonságosság vonatkozásában, derült ki egy 2025-ben publikált eredményű hálózati metaanalízisből.

Egy közel kétmillió idősebb felnőtt egészségügyi adatait elemző amerikai vizsgálat szerint a cerebrális amiloid angiopátia nevű, kevéssé ismert agyi érbetegség akár négyszeresére növelheti a demencia kialakulásának esélyét öt éven belül.

A hvg.hu szerint a Cambridge-i Egyetem mérnökei egy mesterséges intelligenciával felturbózott nyakpántot készítettek, kifejezetten a stroke miatt beszédproblémával küzdő betegek számára.