Közös jelentést adott ki az európai egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligenciáról az EASAC és az FEAM, olvasható az MTA összefoglalójában.

Nemcsak stratégiai irányt jelöltek ki a mesterséges szövetszerű modellek kutatásának jövőjére, hanem útmutatót adtak a nemzetközi kutatóközösségnek is.

Nyílt és transzparens versenyeztetési eljárás eredményeként a Prothya Biosolutions Netherlands B.V. nyerte el a magyarországi friss fagyasztott plazma átvételére és feldolgozására vonatkozó liciteljárást.

A szakmai zsűri döntése alapján három nyertes egyenként 5 millió forintos támogatásban, a közönségszavazás három győztese pedig fejenként 3 millió forintban részesül.

A mikrobiomot megcélzó bőrápolási készítmények ígéretes kiegészítői lehetnek a hagyományosan alkalmazott széles spektrumú antibiotikumoknak.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Milliárdos állami megrendelések landoltak egészségügyi tapasztalat nélküli cégeknél a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések során – írja a 24.hu.

A 2024 tavaszán indult robotsebészeti program mára rendkívüli hatékonysággal működő, multidiszciplináris kiválósági központtá vált.

A tüdőrák egyike a leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegségeknek, incidenciája hazánkban nemzetközi viszonylatban is magas. Az utóbbi években a tüdőrák komplex kezelésében jelentős fejlődés volt tapasztalható. Ez főként a nem kissejtes tüdőrákra igaz, de a kissejtes forma esetében is figyelemre méltó az előrelépés.