Az  MTA-n tartott tudományos szimpóziumon mutatták be a Nemzetközi Űrállomáson a Kapu Tibor kutatóűrhajós közreműködésével elvégzett kísérletek eredményeit.

November elején sikerrel zajlott le a Neurológiai Központ – Prima Medica szakmai napja, amelynek központjában a fejfájás témaköre állt.

Korszerűsítették a Szegedi Tudományegyetem Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrumának neurológiai osztályát.

Az emberi agy halál utáni megőrzésének lehetősége a későbbi újraélesztés reményében vegyes reakciókat váltott ki az egészségügyi szakemberek körében, írja a 146.hu.

A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.

Altatás alatt megszűnik a külvilág, és úgy tűnik, az agyunk is kikapcsol, nem vesz észre semmit a környezetéből. Egy idegtudományi kutatás a hvg.hu szerint azonban megkérdőjelezi ezt a vélekedést.

A rendszeres, mérsékelt testmozgás nemcsak a szív egészségét javíthatja, hanem a működését szabályozó idegsejtek szerkezetét is átalakíthatja, írja a Hírextra.

Az OTSZ Online szerint egy kutatás rávilágít arra, miként képes az agy teljesítményét optimalizálva leküzdeni a multitaskinggal járó kognitív korlátokat.

Korábban a stroke inkább az idősek betegsége volt. Manapság viszont egyre gyakrabban fordul elő az 55 év alattiaknál – erről árulkodnak egy amerikai kutatás adatai a hvg.hu szerint.

A vezeték nélküli homloktapasz a közeli infravörös spektroszkópia (NIRS) technológiáját felhasználva, az agy-gerincvelői folyadék mennyiségének és optikai dinamikájának valós idejű változásai alapján, noninvazív módon követi nyomon és különíti el az alvási fázisokat.