A VISION vizsgálat kimutatta, hogy a legjobb standard kezelés mellett adott [177Lu]Lu-PSMA-617 meghosszabbította a radiológiai progressziómentes túlélést (rPFS) és a teljes túlélési időt PSMA (prosztataspecifikus membrán antigén) pozitív mCRPC-ben. 

A prosztatarák az Egyesült Államok férfi populációjában a leggyakrabban diagnosztizált daganatos betegség és a második leggyakoribb daganattal összefüggő halálok. A terápia központi eleme régóta az androgénmegvonásos kezelés (ADT), azonban az utóbbi 10 évben kifejlesztették az androgénreceptor-útvonalgátlókat (ARPI-k) is.

A ¹⁷⁷Lu-PSMA-617 szelektíven a prosztataspecifikus membrán antigént (PSMA) expresszáló sejtekhez juttat el β-sugárzást. Ez a radioligand kezelés bíztató biokémiai és radiológiai válaszarányokkal társult számos korai fázisú vizsgálatban, csökkentette a fájdalmat és alacsony fokú toxicitást mutatott az olyan áttétes, kasztrációrezisztens prosztatarákban szenvedő betegeknél, akik progressziót mutattak standard terápiát követően.

Nagy kihívás egy rákbetegség diagnózisa miatt bizonytalanná váló feszült élethelyzetben megőrizni a gyerekek biztonságérzetét.

A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.

Jelentős egészségügyi fejlesztések valósultak meg az SZTE-n, mutatták be a felsőoktatási intézmény innovációs napja alkalmából.

A betegséget kísérő, gyakran nehezen azonosítható tünetek miatt a neuroendokrin daganatokat jellemzően későn ismerik fel, ami rontja a kezelési lehetőségeket.

A 3. fokozatú neuroendokrin tumorok (NET G3) a magas malignitású neuroendokrin daganatok körülbelül 20%-át teszik ki, és ezen entitás közelmúltbeli azonosítása számos megválaszolatlan kérdést vetett fel a kezeléssel kapcsolatban. Ezeknek a betegeknek a prognózisa rosszabb, mint az 1-2. fokozatú jól differenciált NET-ben szenvedőké, de jobb, mint a 3. fokozatú rosszul differenciált neuroendokrin karcinómában szenvedőké. A jelenlegi konszenzusos nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a bizonytalanságokat, és feltárja a NET G3-as betegek kezelésében rejlő kielégítetlen igényeket.

A peptidreceptor radionuklid terápia (PRRT) és a kapecitabin/temozolomid (CAPTEM) a metasztatikus hasnyálmirigy neuroendokrin tumorok (PNET-ek) szisztémás terápiájának sarokkövei. A klinikai gyakorlatban a legtöbb beteg egynél több kezelési rendet kap, és ezeknek a betegeknek az optimális kezelési sorrendje továbbra sem teljesen ismert. A szerzők a PRRT és a CAPTEM progressziómentes túlélésének (PFS) valós összehasonlítását mutatják be PNET esetén. Elemzésük szerint a klinikai eredmények összehasonlíthatók voltak a korábban közölt adatokkal a valós körülmények között, és mindkét kezelési rend esetében hasonlóak voltak. Az extrahepatikus áttétek nélküli betegek, valamint a MEN1, DAXX és/vagy ATRX mutációval rendelkező betegek PFS-e meghosszabbítható PRRT-vel.

Korábban nem publikálták olyan randomizált vizsgálat eredményeit, amelyben a ¹⁷⁷lutécium-DOTA-oktreotát PRRT (újabb nomenklatúra szerint radioligand terápia [RLT]) szerepét mérték fel progresszív pancreas neuroendokrin daganatos (PaNET) betegek esetén.