Sztanek Ferenc egyetemi docens, belgyógyász, diabetológus és endokrinológus szakorvos Hetényi Géza-díjat vehetett át.

Velkey György a választás utáni "tárgyilagosság igényével" tekinti át a rendszerváltás óta eltelt évek kudarcait és eredményeit a Magyar Kuríron.

A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.

Az új maszk teljesen passzív adatgyűjtést végez, és alkalmas lehet szegényebb régiók népegészségügyi, járványügyi jellemzőinek feltárására is.

Az ellátás során gyakran találkozhatunk olyan betegekkel, akik a jól ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le valamilyen okból a dohányzásról. Bár továbbra is a hagyományos cigaretta a legelterjedtebb, ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbé válnak az alternatív, dohány- és/vagy nikotintartalmú termékek. Ebben a környezetben az egészségügyi tanácsadásban egyre fontosabb kérdés, hogy ezek az alternatívák valóban mérséklik-e a toxikus anyagoknak való kitettséget, és hogy a vonatkozó bizonyítékok miként kommunikálhatók felelősen az érintettek felé.

A rövidlátás prevalenciája drámai növekedést mutat: mára már a fiatalok mintegy 60 százaléka szorul látáskorrekcióra, írja az Economx.

Április 21-től, keddtől az intenzív és a szubintenzív osztályok kivételével már nem kötelező az orrot és a szájat eltakaró maszk viselése.

Bár egyelőre csak a miniszter neve biztos, a Népszava már azt találgatja, kik lehetnek az egyéb posztok várományosai az ágazat vezetésében.

Példátlan ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben a tüdőrák diagnosztikája és terápiája, alapjaiban átalakítva a klinikai gyakorlatot. A gyors változások nyomon követésére preceptorship program indult a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.