Az Akadémia Lendület Programja több mint másfél évtizede játszik meghatározó szerepet a tudományos kiválóság támogatásában.

A transzparencia hiánya és az állami-magán összefonódások miatt a rendszer hatékonysága elmarad a kívánatostól, írja a Válasz Online.

Vizsgálták a rossz szájhigiénia miatt megjelenő baktériumok hatását a szív- érrendszeri betegségekre és a vérnyomásra.

A PrecisionLife kutatói AI-alapú genomelemzéssel azonosították a krónikus fáradtság szindróma hátterében álló genetikai architektúrát, írja a Qubit.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) decemberi ülésén adták át a szervezet legmagasabb szakmai elismeréseit.

Az A4L_BRIDGE projekt elsődleges célja a Nyugat- és Kelet-Európa közötti kutatási és innovációs szakadék szűkítése az élettudományok területén.

A metformin több mint hat évtizede a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) farmakoterápiájának alapköve. Bár anti-hyperglykaemiás hatásmechanizmusa jól ismert, az utóbbi években egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy alkalmazása a glükózkontrollon túlmutató előnyökkel is jár.

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

Szendi Gábor legújabb könyve, a Kezelés vagy gyógyítás?, az onkológia rendszerszintű bírálatára épít. A Telex „könyvajánlója”.