Az állatasszisztált terápiától a mesterséges intelligenciáig a legújabb egészségügyi megoldásokat mutatták be Debrecenben.

A dohányzási és nikotinfogyasztási szokások az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson mentek keresztül.

A depresszió mára a világ második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegségévé vált, ám csak a páciensek töredéke jut adekvát ellátáshoz. Az innovatív gyógyszeres és agyi stimulációs terápiák mellett a korai beavatkozásokra, valamint az életmódon és reziliencián alapuló megelőzésre lenne szükség.

A 25-55 év közötti magyarok 68 százaléka kizárólag a magánegészségügyet venné igénybe, ha erre rendelkezésre állnának az anyagi forrásai.

A fertőzések elleni védekezés nem ott kezdődik, hogy az immunrendszer megtámadja a kórokozót, hanem ott, hogy felismeri, mivel áll szemben.

A porc különböző sejtcsoportjainak alaposabb megismerése új terápiás lehetőségek kidolgozásához vezethet a porckopás kezelésében.

A MESZK leszögezi, hogy az orvosokkal való egyeztetés nem egyenlő a teljes egészségügyi szakmával folytatott párbeszéddel.

A mikrobiom összetételének átalakításával fejti ki neuroprotektív hatását az időablakos étkezés – ezt egyelőre állatkísérletekben sikerült bizonyítaniuk a kínai Chiba University és a Zhengzhou University kutatóinak, az eredményekról a Translational Psychiatry folyóiratban számoltak be.

Többek között az egészségügyre és a technológiára fókuszálva alakítják át Magyarország tudományos és innovációs stratégiáját.

Az alacsony dózisú CT (LDCT) a magas kockázatú, még tünetmentes pácienseknél segítheti a daganat korai felismerését.