Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

Gyorsabb és pontosabb diagnózist tesz lehetővé az az új pszichodiagnosztikai módszer, amelyet most vezettek be a Debrecen Egyetem Klinikai Központjában.

Kínai kutatók eredményei szerint az interferon-gamma emelkedett szintje szoros kapcsolatban áll a szisztémás gyulladással és az agyi mikroglia gyulladásos génexpressziós mintázataival, valamint hozzájárulhat a káros mikroglia‑fenotípusok terjedéséhez.

2023-ban Magyarországon a felnőttek 15-20 százalékánál kimutatható volt valamilyen fokú halláscsökkenés.

2015. november 1. óta a jogszabályváltozásnak köszönhetően az oxigénkoncentrátorok hozzáférése jelentősen könnyebbé vált, a Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár kölcsönzéses formában támogatja a hozzájutást. A nemzetközi és a hazai gyakorlatban egyaránt a házi oxigénterápia legelterjedtebb, legkorszerűbb, legköltséghatékonyabb módja az oxigénkoncentrátor használata.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet. 

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.

Szignifikáns mértékben javította a túlélést egy DNS-alapú terápia egy fázis II. klinikai vizsgálat eredményei szerint.

A hazai valós klinikai adatok megerősítik a nemzetközi tapasztalatokat, miszerint a betegek döntő hányada (67%) a 4 éves utánkövetési időszakon túl is stabil, további kezelést nem igényel, miközben a 4 éven belüli terápiaváltás (15%) vagy ismételt ciklus (12%) aránya alacsony maradt.

A kutatók jelenleg a placentát vizsgálják, mint a szkizofrénia kockázata korai mutatóinak lehetséges forrását, írja a Magyar Hírlap.