Több mint 30 fiatal kutató, orvos, orvostanhallgató dolgozott ki kész megoldási javaslatokat a legégetőbb egészségügyi kihívásokra.

A fehérjét nem kódoló RNS szakaszok képesek beépülni olyan ősi sejtes szabályozó útvonalakba, amelyek a daganatok kialakulásában és működésében meghatározó szerepet töltenek be.

Magyarországon először a Semmelweis Egyetemen végeztek hármas élődonoros veseátültetést keresztdonációs program keretében.

Inovatív biomarker-vizsgálati csomagot és a terápiás válasz objektív értékelését támogató szoftveres keretrendszert fejlesztettek ki.

A GLP‑1 és a kettős GIP/GLP‑1 RA-kra adott terápiás válasz jelentős egyéni variabilitást mutat, ami felveti annak szükségességét, hogy jobban megértsük azokat a biológiai mechanizmusokat, amelyek meghatározzák, ki melyik gyógyszerre reagál kedvezően.

November 1-jével újra megalakul az önálló Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), jelentette be Ilku Lívia a PharmaOnline szerint.

A Klinikai Szakpszichológiai Központ létrehozása óta jelentősen fejlődött és bővült a pszichológiai betegellátás a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában.

A daganatos betegek hosszú távú, komplex utánkövetését és támogatását szolgálja a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának új Onkológiai Gondozója.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.