Átfogó szervezeti és szemléletbeli reformokat hirdetett Constantinovits Miklós, az Országos Mentőszolgálat újonnan kinevezett főigazgatója.

Toli Onon, az angol CQC kórházi főfelügyelője a Portfolionak adott interjújában értékelte a független felügyeleti rendszerek működését.

November 1-jével újra megalakul az önálló Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), jelentette be Ilku Lívia a PharmaOnline szerint.

Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.

Közös jelentést adott ki az európai egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligenciáról az EASAC és az FEAM, olvasható az MTA összefoglalójában.

Az alapellátás összeomlását előzné meg az az átfogó reformcsomag, amelyben az államtitkári ígéret szerint lesz többletfinanszírozás, kiemelt bértámogatás és rugalmasabb foglalkoztatási formák is – de csak 2027-ben. A HAOSZ VI. Országos és II. Alapellátási Konferenciájának szakmapolitikai előadásaiból az is kiderült, a jövőben a tényleges gyógyítási eredményeket díjazza majd a finanszírozó.

Az egységes alapellátási ügyelet ugyan a biztonság érzetét kínálja a lakosság számára, de jelenlegi formájában egy drága és kihasználatlan rendszer, miközben az oda integrált kapacitások jóval többre lennének képesek.

A mikrobiomot megcélzó bőrápolási készítmények ígéretes kiegészítői lehetnek a hagyományosan alkalmazott széles spektrumú antibiotikumoknak.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.