Közel 5,5 milliárd forintnyi európai uniós forrásból valósult meg infrastruktúra- és eszközfejlesztés a Szent Imre, és ceglédi Toldy Ferenc kórházban.

A biztosítási évforduló közeledtével számos cég jelentős, akár 20 százalékot is meghaladó díjemelésről kap értesítést biztosítójától.

Nemcsak stratégiai irányt jelöltek ki a mesterséges szövetszerű modellek kutatásának jövőjére, hanem útmutatót adtak a nemzetközi kutatóközösségnek is.

Az európai uniós támogatással indított fejlesztés Szeged és Temesvár térségében lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.

Az alapellátás összeomlását előzné meg az az átfogó reformcsomag, amelyben az államtitkári ígéret szerint lesz többletfinanszírozás, kiemelt bértámogatás és rugalmasabb foglalkoztatási formák is – de csak 2027-ben. A HAOSZ VI. Országos és II. Alapellátási Konferenciájának szakmapolitikai előadásaiból az is kiderült, a jövőben a tényleges gyógyítási eredményeket díjazza majd a finanszírozó.

Az egységes alapellátási ügyelet ugyan a biztonság érzetét kínálja a lakosság számára, de jelenlegi formájában egy drága és kihasználatlan rendszer, miközben az oda integrált kapacitások jóval többre lennének képesek.

Magyarország az európai uniós támogatási keretek megnyílásával lehetőséget kapott arra, hogy hozzáférjen a mintegy 10 milliárd eurónyi Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) elnevezésű pénzügyi alap által biztosított forráshoz.

A szakmai zsűri döntése alapján három nyertes egyenként 5 millió forintos támogatásban, a közönségszavazás három győztese pedig fejenként 3 millió forintban részesül.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.