Egyre több kutató feltételezte, hogy a GLP‑1 receptor agonisták az öregedés biológiai folyamataira is hatással lehetnek, ám eddig kevés közvetlen humán bizonyíték állt rendelkezésre.

Érzékeny intim szöveti sérülések regenerációját támogató új formulát fejlesztenek ki az SZTE és a SZBK szakemberei.

Az adatbázis segítségével feltárható, hogyan járulnak hozzá a genetikai kockázati tényezők a betegségek kialakulásához.

A daganatok növekedéséért felelős egyik kulcsfontosságú molekuláris kapcsoló (TORC1) és a belső zsírsavszintézis kapcsolatát vizsgálták az ELTE Biológiai Intézet kutatói.

A kombinált kezelés jóval gyorsabb és nagyobb mértékű csonttömeg-növekedést eredményezett, mint a monoterápia - ez a megközelítés a jövő oszteoporózis-kezeléseinek egyik ígéretes iránya lehet.

Nemcsak a pontosabb diagnózis felállítását, hanem a hatékony gyógyszeres kezelés beállítását is segíti az a projekt, amelyhez az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika csatlakozott.

A hormonális jelátvitel és a molekuláris szabályozási hálózatok kölcsönhatása alapvető szerepet játszik a posztmenopauzális nők kardiometabolikus egészségének alakulásában.

A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében széles körben alkalmazott GLP-1 receptor agonisták – amelyeket napjainkban már a betegek több mint egynegyede szed – bizonyos genetikai variánsokat hordozó embereknél kevésbé bizonyulhatnak hatékonynak.

Egy egyszerű vizeletvizsgálat már kétéves kortól kilencvenszázalékos pontossággal képes jelezni az autizmus spektrumzavart, írja az SZMO.

Új neurobiológiai és kémiai kutatási projektet indít a BrainVisionCenter Nonprofit Kft. (BVC) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 300 millió forintos támogatásával.