Egy emlődaganatos beteg történetéből néhány hét alatt magán- és közellátási botrány, adatvédelmi ügy, intézményvezetési vita és politikai történet lett. Az Országos Onkológiai Intézet vezetése eddig jobbára csak közleményekben reagált. A MedicalOnline-nak most Dank Magdolna főigazgató és Mátrai Tamás orvosigazgató többórás beszélgetésben, dokumentumokat és hivatalos levelezéseket is bemutatva válaszolt az eredeti cikkben megfogalmazott állításokra.

A kiszervezésről és visszaszervezésről szóló előző cikkemben azt mutattam meg, hogy ezekről a döntésekről nem ideológiai, hanem hatékonysági és minőségi alapon érdemes gondolkodni. A következő hetekben konkrét példákon folytatom a vizsgálatot. Felváltva kerül sor egy-egy funkcionális háttérszolgáltatásra és egy-egy szakmai területre. Elsőként a takarítást vesszük elő.

Huszonnégy év után adja át az osztályvezetői stafétát a Dél-pesti Centrumkórház Infektológiai Osztályának élén Szlávik János. írja az ATV.

A Telex szerint az intézmények vezetői pozitívan fogadják az adatok közzétételét, de fontosnak tartják a helyes értelmezést.

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nyilvánosan elérhetővé tette az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatait.

Csütörtök éjjeltől elérhető az az új, nyilvános felület, amelyen bárki számára hozzáférhetővé válnak a kórházi fertőzésekre vonatkozó statisztikák.

A tüdőtranszplantáció az elmúlt 30 év műtéttechnikai és gyógyszeres kezelésének fejlődésével elérhető terápiás lehetőséggé vált a végstádiumú légzési elégtelenségben szenvedő betegek részére, miután már minden konzervatív terápiás lehetőség kimerült. A magyar betegek eddig a Bécsi Orvostudományi Egyetem mellkassebészetén kerültek műtétre, azonban kivizsgálásuk és utógondozásuk már évek óta Magyarországon folyik.

A prediabétesz hazánkban is aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép. Az alapellátásnak kiemelt szerepe van, hiszen a beteggel való találkozáskor felismerhetik a kockázati tényezőket, kezdeményezhetik a komplex szűrővizsgálat elvégzését.

A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei révén rokkantságot, korai halálozást okozó betegség. Az egyre növekvő számú cukorbeteg komplex ellátásában egyre nagyobb felelősség hárul a háziorvosi praxisokra.